Ez a tudatosság. Ha bármilyen konfliktus vagy nehézség van, nekem tudnom kell - ha én vagyok konfliktusban -, hogy hogyan jövök vissza magamba. Magyarul ilyen szépen mondjuk, hogy "magán kívül van."
Általában az emberek "magukon kívül" vannak, és ha valaki magán kívül van, akkor nem tud szeretetben lenni.
Azt a mozdulatot kell megtanulni, hogy én hogyan jövök vissza magamba.
Azért lettem "magamon kívül," mert valaki engem valamikor a szeretetben megbántott. Ez lehet, hogy a szülőnő volt, aki segített a világra jönnöm, vagy az apám, aki nem akarta, hogy megszülessek, vagy a nagyanyám, aki utálta a gyerekordibálást...
Teljesen mindegy, hogy mitől kerültem önmagamon kívülre, de az biztos, hogy valaki engem rosszul szeretett. Nyilván ő is magán kívül volt.
A kulcskérdés az, hogy meg tudom-e tenni, hogy vissza jöjjek magamba, akkor, amikor veszély van... sok magán kívül levő ember között kell visszajönnöm a szívembe.
Ez azt jelenti, hogy vállalom-e azt a szenvedést, ami azzal jár, hogy ha nyitott szívvel vagyok a világban, akkor minden, ami nem szeretből jön, azon nyomban fájni fog.